2015. november 28., szombat

Tökéletes is lehetett volna - Baekyeol



Fehér volt minden. Ezernyi más és más formájú apró hópehely hullott az égből, elfedve a fakó tájat, valami különleges ragyogást adva neki. Hiába volt minden kihalt és üres, a havazás szebbé tette a mindenséget, új külsőt, új esélyt adva neki. Lábai alatt halkan ropogott a porhanyós réteg, nyomai megmaradtak, de tudta hamarosan elvesznek. A hó tényleg mindent eltörölt.

2015. november 25., szerda

A múlt képei, a jelen rémei? - 21. fejezet



Baekhyun

- Mit csinálsz? - kérdeztem, mikor otthagytam a képeket, és a konyhába csoszogtam Chanyeol után. Kissé összerezzent hangomra, de nem fordult meg.
- Palacsintát... - morogta, mire rögtön mellé léptem.
- Nem azt mondtad, hogy nincs tojás?
- Hazudtam.

2015. november 21., szombat

A múlt képei, a jelen rémei? - 20. fejezet


Baekhyun

- Megnyomod még ma? - hallottam egy hangot, mire megugrottam, és rémülten fordultam hátra.
- Chanyeol?
Érdeklődve nézett rám, míg én meg se bírtam moccanni, nem hogy kinyögni bármi értelmeset.

2015. november 18., szerda

A múlt képei, a jelen rémei? - 19. fejezet


Baekhyun

Óvatos motozásra ébredtem, és mikor kinyitottam szemem, egyedül találtam magam az ágyban. Chanyeol épp akkor csukta be maga után az ajtót, nem vette észre ébredésemet. Hálás voltam érte. Ki kellett találnom valamit. Meg kellett magyaráznom azt, ami történt.

2015. november 14., szombat

A múlt képei, a jelen rémei? - 18. fejezet


Baekhyun

A mélygarázsban ültem a volán mögött, mikor megláttam Chanyeolt. Szatyrokat cipelt, miközben próbált valakivel telefonon beszélni. Elmosolyodtam langaléta szerencsétlenkedésén, ahogy próbálta vállával tartani a telefont, lábban kinyitni az ajtót és nem elejteni semmit.
Szenvedett majd másfél percet, mire nekem már fülig ért a szám, de nem siettem segítségére. Sokkal jobban éreztem magam a titkos kukkoló szerepében. Aztán becsapódott az ajtó mögötte és elhalt minden hang. Néma lett minden.
Rossz volt.

2015. november 11., szerda

A múlt képei, a jelen rémei? - 17. fejezet



Jongin

Kissé bizonytalanul mért végig, aztán kibökte a kérdést, ami aggasztotta.
- Bejönnél velem?
Szó nélkül szálltam ki a kocsiból és sétáltam mellé.
- Örülök, hogy ti ketten találkoztatok – mosolyodott el. - rengeteget segítettél neki. Amikor ma ott ültem a cellában egy pillanatig sem volt tanácstalan, hogy mit tegyen, vagy kit hívjon. Ő megtette azt amire én képtelen lettem volna. Ugrott abban a pillanatban, ahogy segítséget kértem.

2015. november 9., hétfő

A múlt képei, a jelen rémei? - 16. fejezet


 Baekhyun

- Felhívjam a szerelőt, vagy szeretnétek még pár napig nálunk vendégeskedni? - kérdezte Chanyeol pár perc múlva. Jonginnal épp a spongyabob egy idétlen részén nevettünk miközben mandarint ettünk.
- Én szívesen maradnék még pár napot, de Soonak elég kicsik a ruhái...

2015. november 6., péntek

A múlt képei, a jelen rémei? - 15,5. fejezet

A múlt mindenkié, a jövő senkié. (...) A jövőt ne kérdezzétek, és a múltnak ne válaszoljatok, mert a múlt maga a válasz sok (...) felesleges kérdésre.

Fekete István



Chanyeol

2015. november 3., kedd

A múlt képei, a jelen rémei? - 15. fejezet



Baekhyun

Chanyeol morcos képpel nézett a zárt ajtóra, és közölte, hogy csak reggel lehet kinyittatni, ha nincs meg a pót kód.
Persze, hogy nem volt meg.
Aztán feltűnt neki Jongin állapota, aki épp Luhan vérét szívta.